Independence day

Tegnap ünnepelték az USA-ban a függetlenség napját.

Wikipédia:
"A függetlenség napja (Independence Day) (=independensz déj) vagy egyszerűen július negyedike (Fourth of July) (=fórsz of dzsuláj) az Amerikai Egyesült Államok egyik szövetségi ünnepe. Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-os kihirdetését, melyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától.
Ünneplése leggyakrabban felvonulásokkal, grill-partykkal, piknikekkel, baseball mérkőzések megrendezésével történik.
A július 4-ei megemlékezéseknek 1777 óta fontos kelléke a tűzijáték."

Reggel staff meetinget tartottak a főnökök, ezeken megbeszéljük a következő hét történéseit: mennyi & milyen vendégek jönnek, mi lesz a feladatunk, stb. A tábor vezetője, Greg megkérdezte tőlünk, hogy szeretnénk-e menni Center Harbourbe este, megnézni a tűzijátékot. Nanáá!

Itt, New Hampshire-ben egyébként bármikor bárkinek szabad tűzijátékot rendezni.

 Este 7-kor indultunk. Alig végeztünk a mosogatással, kb 5 percem volt elkészülni....gondolhatjátok. Itt mindenkinek van autója, amint 16 lesz valaki, leteszi a jogsit, és kap egy autót. A legmenőbb kocsik a terepjárók. A "nagy emberek" tuti azzal döngetnek, vagy kis 2személyes sportkocsikkal. Azok se rosszak.
 Az amerikaiak nagyon nyugisan vezetnek. Nem sietnek sehova. Nem agresszívak az utakon. Pl tegnap, amikor vége lett a tűzijátéknak, hazafele menet mindenkit beengedtünk magunk elé. :D Előzni nem szokás, meg a dombos vidék miatt záróvonal van szinte mindenhol. Múltkor, amikor Concorde-ba mentünk Greggel, vagy fél óráig mentünk egy nem túl gyorsan haladó autó mögött, pedig lett volna lehetőségünk előzni. :D

Én Christine, az ápolónő férjével mentem, velünk jött még Nastia, Isabelle és Adam is. Majd lesz kép róluk.
 Megérkeztünk, mindenki hozott pokrócot, amire leültünk, és a domboldalból teljesen ráláttunk a tóra, amiről majd nemsokára kilövik a tűzijátékokat. :P
Leültünk, de még tök világos volt. Ne üldögéljünk itt, ha körül is lehet nézni. Sétáltunk, fényképezgettünk, beszélgettünk. Árultak fagyit, mindenféle finomságot, csillagszórót, ami nem szórt csillagokat, csak világítva izzott. Zölden, kéken, pirosan. A kis Henriette adott nekem egy csomót.
Itt egy kép a kis cukival:

 Henriette David kislánya. David a karbantartók főnöke. 4 lánya van, a legkisebb Henriette, 8 éves, van egy 1petéjű ikerpár, őket úgy lehet megkülönböztetni, hogy Ruthienak van egy anyajegye a szája fölött. A legidősebb testvér pedig Chloé, kb 15 éves.
David elvált. Itt mindenki elválik. Szerintem amikor már azt gondolják, hogy idősödnek, keresnek valakit, akivel az időskori éveiket eltöltik.

Séta közben készült fényképek:

együttes énekelt

tűzoltóautó

Lake Winnipesaukee

(L)

ez is a tó & az orosz lányok

Most bemutatom pár munkatársamat:

figyeljétek a padot :P

Balról jobbra haladok.
Nastia: orosz, 23 éves, kb 150 cm magas, nagyon cuki. A moszkvai konzervatóriumban tanul zongorázni. Már játszott nekem 1x, mert van itt a táborban piano, hát...gyönyörű volt! már kb 15 éve zongorázik. Mind2 tesója zenész.
Kristina: orosz, 24 éves, nagyon jól tud angolul. Már végzett az egyetemen, de sajnos nem emlékszem mit tanult. Jelenleg dolgozik Moszkvában.
Tamás: magyar :). Szegeden tanul angol szakon. Szerbiában lakik. Amikor megkérdezte Isabelle, hogy mi a milk magyarul, én mondtam, hogy tej, Tamás mondta, hogy táj. Erre Isabelle: de nem is ugyanazt mondtátok. :DD ez nagyon vicces volt.
Zsófi: magyar, tavalyelőtt volt itt GPC-ben, ő is Szegeden tanul angolt. Nagyon kedves mindkét magyar, tanítanak nekem angol szavakat, és mindig elmondják, ha valamit nem értek. :)
Sasha: orosz, már sokadszorra dolgozik itt. Jogász.
Isabelle: 17 éves, Vermontból jött, ő David unokahúga. Nagyon szeretem, amikor beszél, mert tök jó kiejtése van.

Fekvő sor: én. Paraméterek: 22 éves, 167 cm magas, x + z kg. haha

Mutatok még képeket:

 

Jobbról a 2. lány Chie (csié), David új barátnőjének lánya. Nagyon jó fej, az apukája japán. Amikor először találkoztunk, azt hitte, hogy japánból származom én is, mert az Aniko "ko"-végű, és nagyon sok japán név "co" végű.

Jaaa, és a legfontosabb: képzeljétek, az orosz lányok turiban vették a ruháikat, itt, Center Harbourben! :DD Mondtam nekik, hogy muszáj oda elmennünk. Egyébként mindig azt mondják rám, hogy shopaholic (vásárlásfüggő) vagyok, tegnap kisebb sokkot kaptam, amikor Kristina mondta, hogy Juicy Couture parfümje van. Vááááá! Pedig én csak halkan megkérdeztem, hogy milyen, mert tetszett az illata, gondoltam a kínairól szerezte be. Nem számítottam ilyen válaszra. :D

Beizzítottam mindenkit, hogyha vásárolni mennek, szóljanak nekem. Asszem vették az adást.

domboldal

vaku nélkül

ő Tori (Victoria),  Connecticut-ban lakik, mögötte Kelsey, ő is amerikai, nagyon bírom, jó fej, és aranyos is

little Henriette, és egy igazi csillagszóró

 Lehetett venni tűzijáték-néző papírszemüveget, nem vettem, mert csak utána mutatták a többiek, kipróbáltam, nagyon állat volt, kár, hogy ott nem vettem észre, hogy lehet venni, csak 1 dollárba került. :( Majd legközelebb :P.
A tűzijáték szép volt. Nem sokkal utána indultunk haza. Beültünk a kocsiba, megvártunk Bobot, a sofőrt, és indultunk. Senki nem zárja az ajtókat. Itt senki sem lop. Azon gondolkoztam, mi lenne, ha beszabadulna egy-két "más nemzetiségű" ide. Hazafele rendőrök irányították a forgalmat -mosolyogva. Voltak jelzőlámpák, de hogy gyorsabban menjen a sor, beálltak a rendőrök.
"Otthon" müzlit ettem cranberry juice cocktail-lel (vörösáfonyalé). Az amcsik csak néztek. Nem szeretem a tejet, bocsi.

Ma day offom van, már el is ment belőle pár óra. De megérte írni, ha sok kommentet kapok. :D

Puszii

Meló & kaják

Sziasztok!

Most írok egy kicsit arról, hogy mit kell dolgoznom. Nagyjából 1 mondatban összefoglalható.
Konyhán dolgozom, mosogatunk, vagdosunk, előkészítjük a kajákat,  felsöpörjük az étkezdét, felmossuk az étkezdét.
A táborban 2 konyha van, egy kisebb, és egy nagy. A nagy annyira nagy, hogy 300 ember kajája készül benne. Most még nincs olyan sok vendég, így a kisebb konyhában vagyunk.

Mi takarítottuk ki a nagy konyhát. Minden tányért, csészét, poharat, bögrét, evőeszközt elmosogattunk. Több100 tányér... Az első húzósabb nap utáni éjszaka rémálmom volt: hoztak egy csomó mosogatnivalót, és bekattantunk tőle. Fel is riadtam éjszaka... nagyon rossz volt. :'( :D
 A mosogatás úgy műxik, hogy van egy mosogató "doboz", ahova be lehet tolni a cuccokat egy tálcán, majd a másik oldalon kihúzni, miután elmosta őket. Elég forró, amikor kijön, alig tudom megfogni. Már többször leégettem a kezem. Na jó, nem. De télleg nagyon forró.

 A kaja nekem ízlik. Sokaknak nem. Hamburger minden étkezésre van, hot dog-nyáámi. A saláta bárban legalább 10féle saláta: fejes saláta, cékla, hagyma, paradicsom, koktélparadicsom, paprika, olivabogyó, csicseriborsó, humusz, stb.
Gyümölcsök: sárgadinnye, görögdinnye, cukordinnye, banán, alma.
Minden kaját valami paradicsomos-fűszeres löttyel ízesítenek, abból már kicsit kezd elegem lenni, de nem rossz.
Minden másnap barbacue-vacsi van, hamburger, hot dog.

A magyarok kuriózuma: pizza ketchuppal, mindig röhögnek rajtunk (bár én pont nem ketchuppal eszem). :D
Ők pedig összeesznek mindent mindennel, pl:  reggeli: rántotta + fűszeres krumpli + hamburger húspogácsa. Vagy: amerikai palacsinta + juharszirup + pirított bacon. Édes + sós. fúj.

 Minden étkezésnél van vmi süti is, amit Ania süt. Általában muffin, vagy valami cookie. Nyámi. Holnap fahéjas csiga lesz. Mindig ellenőrzöm, mi van a sütis polcon, mi lesz holnap a kaja. Ania pedig ad kóstolót, ha rábólintok, hogy finom, nagyon örül (hát még én) :-))).

Más: bogarak, pókok mindenhol. Múltkor megcsípett valami, körülötte kék-lila foltos lett a bőröm. Először azt hittem Lyme-kór, de nem volt bennem kullancs. Szóval nem kell aggódni, a nurse (nörsz=ápolónő) azt mondta, hogy lehet csak beütöttem, nincs para (mindenre azt mondja, hogy ó, ez semmiség) :DD. Ma reggelre lila foltok lettek az alkaromon. :D Nemtom, hogy kerültek oda. :DD
Kullancs még nem jött belém, de már láttam egyet mászni a konyhában...akkora kullancsot még sosem láttam.
További állatok: chipmunk - Chip és Dale meséből , nagyon cukik.
Skunk -borz. Szerencsére még nem találkoztam velük.
A konyhában mindenhol lehet találni ürüléket :DDDD. Lehet, hogy azt egér  tette oda.

Szerintem ez egy jó befejezés lett, úgyhogy ennyit mára. :D
Miről írjak még? A "mindenről" válasz nem ér. :-)
Puszi

Helótok!

Most kaptunk 1 óra szünetet ebéd előtt, úgyhogy folytatom. :-)
 Szóval, leszállt a gép, utána 1,5 órát kellett sorban állni a bevándorlási pultoknál, mire sorra kerültem. Sorban állás alatt próbáltam hazatelefonálni, anyut nem sikerült felhívnom, de aput igen. Megérkeztem wuhhuu. Otthon már éjfél volt akkor. Pár embert átküldtek a citizen (szitizen=állampolgár) sorba, mert onnan már elfogytak az emberek. Ott a bácsi nem vette le a hüvelykujjamról az ujjlenyomatot, és nem pecsételte le a DS-Formomat. Ez a legfontosabb dokumentum az útlevél és a vízum után, mindig megnézik mindhármat. Akkor nem vettem észre, hogy nem pecsételte le, nem is tudtam, hogy azt le kéne. Amikor a táborban elmentünk megcsináltatni a Social Security cardot, akkor mondja az ügyintéző csaj, hogy pecsét nélkül nem kapok kártyát. Szóval hivatalosan nem vagyok az országban, tehát bármeddig maradhatok. :D

Utána felvettük a csomagjainkat, a mi gépünk volt az egyik utolsó befutó aznap, már takarították a folyosókat, és félre voltak téve a bőröndjeink a futószalagok mellé. Oké, minden megvan. A magyar sráccal is találkoztam közben. Végre. Ferihegyen leszólítottam egy szerb csávót, aki tök úgy nézett ki képről, mint az én leendő munkatársam. Kijöttünk a 8-as terminálból, a CCUSA-s emberek a 4-es terminálban vártak minket. Airport train-nel átmentünk a 4-esbe, ami egy meglehetősen nagy terminál, ott kerestük őket, de nem voltak ott. Pedig csak 9 óra volt. Még itthon azt mondták, hogy 11-ig ott vannak.... Felhívtuk a számukat, hát, sajnos már nincsenek ott. Elég fáradt voltam, otthon ekkor hajnali fél 4 volt. Taxiba ültünk. Nagyon jó a taxis rendszer a JFK-en, sorba kell állni (senki nem tolakodik), és a taxik is sorban állnak. A taxisofőrünk nagyon jól vezetett. Csodálkoztam, honnan tudja az utat. Jól gyorsult a kocsi, asszem Chevrolet volt. Itt sok a Chevrolet. Megérkeztünk a hostelbe, kaptunk kis borítékban papírokat, azóta sem néztem meg őket. :D A szobánkban már "vártak" az orosz lányok: Kristina, Sasha, Nastia. Tök kedvesek, már leveleztem velük facebookon.

Hostel:

Végre alvás. Másnap reggel 5-kor keltem, de nem voltam fáradt. Elmentünk a közeli Starbucksba reggelizni. Odafelé láttunk egy hajléktalant, mellkasán-hasán kicsit mélyen szabott ruhában. Nem volt rajta alsónemű. Jáj :D. STARBUCKS! Életem első Starbucks-ja, abban az országban, ahonnan származik. :-)) Még szerencse, hogy anno Prágában inkább a vásárlást választottam kávézás helyett. :P
Metróval mentünk a buszállomásra.....a bőröndömmel kicsit nehéz volt bánni -egy szekrény. Lépcsők, mozgólépcsők, metrókapuk. Segítettek a lányok, segített Tamás, mindenki. Azért én is próbálkoztam. :D A metrókapuk alatt alig tudtuk áttuszkolni.
 Ja, a metróba csak úgy lehet bemenni, ha van kártyád, azaz fizettél érte. Come on BKV, ez egy jó ötlet!

Pár megálló után megérkeztünk a Times Square megállóhoz. Leszálltunk, mert itt van a buszállomás. A föld alatt. Megvettük a jegyet (99 dollár volt!). Itt kb egy árban van a repülő és a busz :DD.
Az orosz lányok mondták, hogy nem lesz időnk felmenni a Times Square-hez. MIII? Én most akarom látni, nem 2 hónap múlva.... :'(
Aztán amikor beálltunk a sorba, Kristina mondta, hogy van 15-20 percünk, menjünk, nézzük meg. :D Húúú, sok turista, sok hirdetés, sok színház, sok szuvenírbolt, sok sárga taxi.
Alig tudtam elhinni, hogy New Yorkban vagyok. Szerintem azért, mert eddig nem utaztam sehova repülővel, mindig kocsival mentünk külföldre, és nem éreztem azt, hogy jaj, de hosszú út volt, messze vagyok az otthontól. Olyan volt, mintha kiruccantam volna kb Debrecenbe Győrből. Jé, de szép Debrecen! :D

Bostonba értünk 3 óra alatt, ott átszálltunk egy másik buszra, újabb 3 órát mentünk egészen Center Harbour-ig, ahol Greg, a tábor vezetője várt minket. Yuppii.
A busz a 3 óra alatt 5x megállt. Benzinkutaknál. Hogy miért, azt nemtom. Volt a buszon WC, szóval nem amiatt. Néha senki nem szállt le, de akkor is megállt.
Nem voltak buszmegállók, mindig parkolókban álltunk meg, ott szálltak le az utasok.

Greg mondta a kocsiban, hogy már nagyon várnak minket a többiek. Mi érkeztünk meg utoljára.
Mindenkinek bemutatkoztunk, "örülök, hogy megismerhettelek".
A nevemet mindenki visszakérdezte. Meg én is az övükét. Pl Adam, nem Edem, hanem Erm, szóval alig ejtik ki a d betűt.
A lengyel csaj -az egyik legjobb barátnőm itt- Ania (ánjá), mindig úgy mondja a nevem, hogy Ánikko.
Ő járt már Magyarországon, nagyon tetszik neki Budapest, és mindig mondja: bikáver (bikavér) :D Ania itt él a közelben, tavaly ment férjhez. :-) Ja, és ő süti a sütiket, kedvence a dobostorta, mondta, hogy a nyár vége fele csináljunk. Megbeszéltük, hogy megünnepeljük a névnapunkat júli 26-án. :D Javasoltam, hogy rendezzünk vmi bulit, erre: "You are so crazy, Aniko!" (~dilis vagy, Anikó) Hungarians are so crazy! (a magyarok mind dilisek) Hedi was so crazy, too! (Hédi is dilis volt) :D
A kedvenc sütim a peanut butter cake (pínát bátör kék= mogyoróvajas süti). Ma pont az lesz vacsira, nyámi.

Majd még mindenkit bemutatok, de kép nélkül unalmas lenne szerintem, szóval majd ha 1x lesz képem mindenkiről, bemutatom őket.

folyt.köv.
Pááá

Videók

Hey everyone!
Íme, a felszállásos-leszállásos videók.

Tetszenek? :P
Puszi

Repülőút

Sziasztok!

Nem is tudom, hol kezdjem…:-)

Most itt ülök az ágyamban, 6:49 van, 8-ra kell menni reggelizni, szóval csak elkezdem írni a bejegyzést.

Szombaton már korán elindultunk a reptérre otthonról. Oda is értünk fél 10-re. Már akkor ki volt írva a kivetítőre, hogy a gép 11:55 helyett 13:10-kor fog indulni.

Még a becsekkolás előtt kiszólított a sorból egy bácsi, hogy „ez itt egy biztonsági ellenőrzés…”, kérdezgetett, hogy ki pakolta be a bőröndöm, hol pakoltam be, mikor kezdtem el bepakolni az útra, csak saját cuccokat viszek-e ki, milyen műszaki dolgokat viszek, van-e 1 évesnél fiatalabb műszaki cuccom stb stb. Csak az Amerikába utazóktól kérdezgettek. Nagyon vigyáznak a biztonságra. Oké, mondta, hogy továbbenged, odamentem a pulthoz, ahol megkaptam a beléptetőkártyát. A helyem nem ablak mellé szólt…ó, nem is baj, legalább nem látom, hol járunk. :D Aztán mondta a srác, hogy talán tud nekem szerezni ablak mellé helyet. Oké, elbúcsúztam anyuéktól, és mentem tovább, az ellenőrző kapun becsipogtam, motozás, cipőt le….most következett a Duty free részleg. Itt mindent adómentesen lehet venni, mert már az országon kívül vagyunk.  Parfümök, napszemüvegek (Peti, a Ray Ban itt is 20E Ft volt :(), márkás táskák. Nem vettem semmit, minden dollárra szükségem lesz kint :D.

Megtaláltam a B8-as kilépő kaput. Leültem, volt még vagy 1,5 óra az indulásig. Délben jöttek a beléptetők, business (=biznisz, magyarul első osztály) osztályosok mentek először a gépre, utána mi (economy=ekonomi, turista). A check-in pultos srác is jött, és odaadta az ablak mellé szóló jegyem. KÖSZI! :-) Itt megkérdezték, hogy vettem-e vmit a duty free-ben.  A gépen megkerestem a helyem, 38A, a szárny felett, bal oldalt. Már láttam, hogy egy srác ül a B helyen, azaz mellettem. Köszönök neki. Mondta, hogy neki ez a második repülőútja, az első Varsóból Budapestre vezetett. :D Merthogy lengyel. Adriannek hívják. Megy dolgozni Amerikába a nyárra. New Jersey-ben fog lakni, és kint kell saját magának munkát keresnie! Oh my God…Good luck! (gúd lákk=sok szerencsét) Szerintem neki is köszönhetem, hogy nem untam szét magam az úton. 10 óra az 10 óra. Tanított pár lengyel szót, pl Warsawa -hogy kell kimondani, meg Auschwitz.  Mesélt sokat, bár az angolja nem volt vmi jó. Mondtam neki, hogy Magyarországon van ám egy félig lengyel celeb. :DD

Nade visszakanyarodva…már 13:10 volt, aztán 13:20, 30, 40, 50 stb…és még mindig nem indultunk el. Biztos voltam benne, hogy valami baj van a repülőgép mechanikájával :DD. Kérdeztem Adriant, hogy miért nem indulunk…ő se tudta. Látta rajtam a parát, de ő sem volt nyugodt. :D

2-kor végre felbőgtek a hajtóművek. Ó, kicsit hangos, meg félelmetes. De aminek ekkora hangja van, biztos nagyon erős. És akkor elkezdtünk gyorsulni a kifutópályán. Basszus, még mindig gyorsulunk, még mindig, jóvan, ha kocsiban ülnék, mondanám, hogy lassíts!!, de itt senki nem hallgatna rám, az tuti.  Egyszerre csak felemelkedtünk. Így visszagondolva a felszállás volt a legjobb, meg a leszállás. Pattogott a fülem, de nem nagyon.  Felvettem videóra, ha 1x lesz itt jó wifi, feltöltöm.  Hédi! Tényleg alig tudtam megtartani a fejem. :D Aztán csak mentünk felfelé…felfelé….felfelé… Jajj, ennyi elég lesz máá. Láttam a Dunát, a parlamentet, mutattam Adriannak, hogy az a parlament..szerintem nem látta, na mindegy :D. Felmentünk a felhők fölé, 11000 méter magasba ,a troposzférába. Ott már nincsenek viharok, nincs semmi, csak állandó napsütés :-)).

A repcsin kaptunk takarót, párnát, és fülhallgatót. Levetítették a biztonsági kisfilmet: az ülés kivehető a helyéről, és tud a vízen úszni.

AA-159

Ferihegyen

kilátás a Dunára

A stewardessek 1 kivételével 50 felettiek voltak. Az egyik feka volt.

A repülőút nagyon nyugis volt. Azt képzeltem, hogy egy kocsiban ülök, megyünk egy tök sima úton, néha nagyon apró buckákon megyünk át, és ha valami gond akad, le tudunk szállni a felhőkre. :-)) Azért sem féltem, mert még régebben egy pilóta-tanulóval utaztam Pestről Győrbe, és mondta, hogy 2 óránként le tud szállni, ha vmi nem műxik jól. Azt is mondta, hogy 3 ember vizsgálja át minden repülés előtt a gépet, és ha az egyik nem vesz észre valamit, tuti észreveszi a második, ha ő sem, akkor a 3. Meg ha belegondolunk, hogy mennyi gép repül nap mint nap, és 10 évente van egy –nem is biztos, hogy műszaki okok miatt történő- baleset, az is megnyugtató. Legutóbbi durva az Air France járata volt 2 éve.

Nem unatkoztam: ettem, ittam, aludtam, rejtvényt fejtettem, olvastam, beszélgettem Adriannal, kinéztem az ablakon, fényképeztem…vagy néztem egy középen ülő nénit, aki holt nyugodtan ült végig, emiatt én sem aggódtam :D.

Duna

felhőfátyol, alatta óceán

kicsit felhős idő az óceán felett

Amerika partjai

óceán + felhők + szárazföld

Adrian fényképezte :D

 Európa felett kaptunk kaját, előtte innivalót. Csirkét vagy pastát lehetett választani. Naná, hogy a csirkét választottam. Nagyon finom volt.

ebéd

uzsi

Az óceán felett lehúztam az ablakon a rolót. Ekkor snack-et ettünk.

Amikor már csak 2 óra volt hátra az óceán feletti repülésből (a partok felett még 2 órát repültünk), már kinézegettem az ablakon, valamikor egyáltalán nem volt felhő az égen, néha pedig tök szép felhőréteg volt.

Amint „partot értünk”, elkezdték felszolgálni a vacsit (ott az uzsit): pizza carbonara, félig (se) megsütve. Emiatt csak a szélét ettem meg. :$

Láttam Long Island (ájlendnek kell ejteni :D) partjait, nagyon szép volt. :-)

ez volt az első kis sziget, amit megláttam a nagy kékség után :)

long island

New York felett jobbos kanyar-balos kanyar, szálltunk lefelé, és ami durva volt, „fékezett” a gép. Azt hittem megállunk a levegőben, annyira vett vissza a sebességéből. Aztán amikor földet értünk, akkor láttam, hogy még mindig elég gyorsan megyünk.  A leszállás sem volt para, kb 3x pattogott a fülem, szépen fokozatosan szálltunk le. Nagyon jó kapitány lehetett.

Most mennem kell reggelizni,

folyt. köv., a képeket is csatolom később, most azért írtam, mert tudom, hogy már vártátok. :-))

pusziiii

Indulás

Hello Mindenki!

Most csak gyorsan írok 1-2 sort, már mindent bepakoltam az útra, nemsokára megyek aludni. Holnap kb 7-kor indulunk, beugrunk Bp.-en az albiba, utána indulunk a reptérre.
Izgulok-e? Sokan kérdezték, én általában mindent az anatómia szigorlathoz mérek... így ezt is. Felteszem a kérdést: Durvább az anatszigónál? Naná, hogy nem! (annál nincs durvább) Akkor nincs ok az aggodalomra! -és így kb minden parahelyzetet gyorsan elintézek. :D
Egyáltalán nem izgulok, kb el sem hiszem, hogy holnap ilyenkor már New Yorkban a reptéren fogom keresni a koordinátorokat. 
Egy srác írt nekem nemrég, és kiderült, hogy együtt megyünk! Tök jó, így nem leszek egyedül.  Ezt megtudni 2 nappal az indulás előtt megkönnyebbülés volt.
Holnap írok, amint megérkeztem a Hostelbe (és ha lesz net), hogy minden oké. Remélem jó utunk lesz. :-)
Ottani idő szerint du. 4-kor érkezünk, remélem lesz kedve a többieknek 1 kis városnézésre.

Ja, és itt csekkolhatjátok a gépem:

http://www.flightradar24.com/  dél körül már bizti látszódni fogunk.

Puszii

ui: kiteszek az oldalsávba egy órát, ami elvileg az ottani időt fogja mutatni, de lehetséges, hogy tudja, hogy még nem vagyok ott, ezért Mo.-i időt mutat :-)

Repülés

Jeee, sikerült minden vizsgám :-). Már készülgetek az útra.
Megkaptam az e-ticketeket, oda-vissza. Június 25-én indulok Ferihegyről. American Airlines légitársasággal megyek.
Itt a jegyem kis részlete:

Direkt járattal megyek. Legalább nem kell aggódni az átszállás miatt, még sosem szálltam át, max egyik buszról a másikra. Az egyszerű. :)
2010 szeptembere óta naponta jön egy járat New Yorkból Budapestre, délelőtt 10-kor ér ide, és 11:55-kor indul vissza. Röpke 10 óra múlva megérkezek a JFK reptérre. Ott várnak majd CCUSA-s emberek, és elirányítanak a hostelbe. Még nem tudom, hogy egyedül utazom-e, lehet, hogy ezzel a géppel jönnek a leendő munkatársaim is.

Boeing 767-300 típusú géppel fogok utazni.

Boeing 767-300

Gyönyörűszép! Coool! Már lecsekkoltam, mennyi balesete volt ennek a típusnak, semmi komoly, úgyhogy remélem hamar átröppent a túlpartra. :-)

Ma láttam a How it's made-ben, hogy hogyan festenek le egy ilyen gépet. Kb 2 hétig festik, több darabban viszik be a műhelybe. Sokszor lefényesítik, hogy szépen csillogjon. És tényleg, milyen szépen csillog! 

Mostanában rá vagyok kattanva erre az oldalra:
http://www.flightradar24.com/ ->itt nyomon lehet követni élőben, hogy épp melyik repülő hol jár, milyen magasan repül, honnan hova tart, melyik légitársaság üzemelteti, stb. ja, és kép szerint, hogy kik utaznak rajta...najó, ezt nem.sajnos. De nagyon klassz!
Szóval, hogyha majd 25-én felnéztek az égre, és nem látnátok, akkor ezen az oldalon még akkor is láthattok, ha már Anglia felett repülgetek. Az óceán felett repülő gépekről nem jön radarjelzés, szóval ne ijedjetek meg, ha eltűnök! :-)